Szép Zsolt: Sárkányhant (Kárpát Walzer 2.)

Szép Zsolt: Sárkányhant

Kárpát Walzer – Sárkányhant

Folytatódik hát a Kárpát Walzer, a keringő, a véget nem érő kaland, és mi olvasók együtt járjuk ezt a csodás táncot a szereplőkkel. Úgy siklik, mint a Walzer lépései: kecsesen, lágyan, mégis drámaian. Akár a zene üteme: lendületes és heves, gyors és izgalmas.
Nehéz megfogalmazni az érzéseket, amelyeket kivált belőlünk a történet; oly sok tragédia és küzdelem, megannyi rémség és iszonyat. De a felszín alatt már éled a romantika, mint a föld alatt megbújó mag, amely erőtől duzzadva tör utat magának a felszín felé, hogy végre levegőhöz és napfényhez jusson: megannyi meghittség és szeretet lakozik benne, oly sok remény, mégis, sokszor káprázatnak véljük, mert a gonosz jelen van, és soha nem lehetünk biztosak benne, hogy kit ragad el.

Az első részben (Kárpát Walzer) megismert szereplők viszontagságai koránt sem értek véget. Sőt! A Sárkányhant komorabb, feszesebb tempót diktál, az események fél percre sem ülepednek le; Pandora szelencéje kinyílt, és félő, hogy már soha nem lehet visszazárni, ami a világra szabadult. Hőseink kemény küzdelmek elé néznek, holott még egyikük sem épült fel az őket ért megpróbáltatásokból és veszteségekből. Óriási súlyként nehezedik rájuk mindaz, ami velük történt, és most újabb gyötrelmeket mér rájuk a sors. Hőseink legyengültek, már-már félő, hogy elveszítették képességeiket, pedig most mindennél nagyobb szükség lenne rá, hogy erejük teljében legyenek, mert valami sokkal hatalmasabbal, valami sokkal gonoszabbal kell szembenézniük.

Csodálatos, amit Zsolt a karaktereivel művelt. Gyökeresen változtatta meg őket, és tette szerethetővé azokat, akik az első rész folyamán számomra inkább karót nyelt és elkényeztetett voltak. A szereplők fejlődése zseniális összhangban van a cselekménnyel, a szemünk előtt vedlik le bőrüknek elhasznált rétegeit, hogy egy erősebb, keményebb páncélt növesszenek. Az író nem bánt kíméletesen egyik hősével sem, ahogy velünk, olvasókkal sem. Nem lehet tudni, mikor veszítjük el azt, akit leginkább megszerettünk; a szikla szélén táncoltatja őket, és mi gyomorgörccsel várjuk, mikor következik be egy apró botlás, egy lépés a rossz irányba, hogy aztán végignézzük, ahogyan a mélybe zuhannak.

Gyönyörűen keverednek a zsánerek a történet során. Ahogy az első részben már megszokhattuk, megvan benne a misztikum, fantasy, kaland, horror és romantika. Mindez egy olyan történelmi világban, amelyet az olvasók legtöbbje imád. Ó, azok az 1800-as évek! Azonban a Sárkányhant nem a báli szezonokról szól, nem az a legnagyobb probléma, hogy az uraságok hogyan szerezzék meg földi javaikat, és házasítsák ki legjobban lányaikat, és lányaik nem táncolnak fűzős, abroncsos szoknyában. Legalábbis nem úgy, ahogy mi mindig elképzeljük azt. Ez a tánc más. Ezt a keringőt a halállal járjuk el.

Szerintem minden író legnagyobb félelme az, ha letesz EGY zseniális könyvet az asztalra, hogy a folytatása milyen fogadtatást vált ki. Vajon képes-e elérni azt a szintet, amit az első könyvénél elért? Zsolt nemhogy megütötte ezt a szintet, hanem egy még izgalmasabb, még erősebb folytatással szolgált, ami miatt felmerül bennem a kérdés: Ha két ilyen igényes munkát kiadott a kezéből, amitől az ember agya elszáll, akkor a következőtől már robbanni fog? Valószínű, igen. Ez tényleg az, amikor valaki az írásra születik. Nem tanulja, nincs szüksége arra, hogy iskolák padjait koptassa, egyszerűen a vérében van. A Sárkányhant egy olyan történet, amelynek a filmvásznon a helye.

Kiadó: Szeléné Kiadó
Megjelenés éve: 2021
Oldalak száma: 384
Beleolvasó Sárkányhant: https://www.szelene.hu/?page_id=236

Fülszöveg:

Szép Zsolt: Sárkányhant

A ​Lúdvérc legyőzése csak a kezdete volt egy még nagyobb harcnak a sötét és a fény erői között, miközben mindkét táborra egy sokkalta nagyobb hatalom készül lesújtani az ismeretlenből. A Kárpát Walzerben megismert főhősök folytatják a harcot a gonosszal, amelyre valójában egyikük sem vágyott, és amit soha nem akartak megvívni. Rá kell azonban döbbenniük, hogy bármekkora veszteség érte őket a múltban, bőven maradt még veszítenivalójuk ebben a véget nem érő háborúban.

Varázslattal, fájdalommal, tündökléssel és éjfekete rettegéssel teli ékszerdoboz a Kárpát Walzer világa. A történet ismét a magyar mese- és mondavilág ismert vagy kevésbé ismert elemeit vegyíti egy sajátos, misztikus kalandregény fordulataival, mindezt egy egyedien romantikus családtörténetbe csomagolva. A regényben feltárul előttünk az 1870-es évek Monarchiája, amely illő és korhű hátteret nyújt a történet fény és árnyék mentén kibontakozó cselekményéhez.

A Sárkányhant egy akciódús, feszes kaland, és ugyanúgy elvarázsol egyedi stílusával, mint a különleges hangulatot sugárzó előzménye. A jók oldalán visszatérnek ismert hőseink, miközben az árnyékok is életre kelnek, és új karakterek lépnek elő belőlük, akik még félelmetesebbek, mint azok, akikkel eddig szembe kellett nézniük. Egy biztos, akár aggódunk az egyikért, akár gyűlöljük a másikat, mindenképp erősen kötődünk hozzájuk.

A Kárpát Walzer világa nem történelemórák anyagául íródott – helyette felnőtt mesét sző, és ezzel egyedülálló világot teremt. Történetének fonala sokszor metszi a valóságot, néha azzal együtt fut, gyakran azonban messzire eltávolodik attól.

A könyv a saga második kötete.

 

A bejegyzés kategóriája: Nem kategorizált
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.