Riley Sager: Akarsz ​velem játszani?
Lettero Kiadó

Riley Sager: Akarsz velem játszani?

Riley Sager: Akarsz ​velem játszani?

Riley Sager: Akarsz velem játszani?

Riley Sagerre akkor figyeltem fel először, amikor megláttam a Három lány című könyvének a borítóját. Már az első regényénél éreztem, hogy nagyon jó képzelőerővel rendelkezik, pontosan tudja, mi kell a pszichothriller rajongóinak: izgalom, rejtély, csavaros befejezés. Debütáló regénye sokak kedvencévé vált többek között én is a szerző rajongója lettem, és borzasztóan vártam, vajon mivel fog legközelebb előrukkolni. Ha azt mondom, hogy a Három lány szuper jól sikerült, akkor az Akarsz velem játszani? nálam mindenképpen a zseniális kategória.

A szerző ezzel a történettel tényleg játszani hívott. Játszadozott, és megzavarta az elmémet, néha kifejezetten csúfot űzött belőlem. Képes volt olyan szövevényesen bonyolítani a cselekményt, hogy én naiv, bedőltem neki, és többnyire jól pofára estem. Minden felállított teóriám semmissé vált. Az író játszi könnyedséggel alkotta meg a sztori fordulatait, újra és újra csavarva egyet az eseményeken. Nem tudtam rájönni, hogy melyik szereplőnek hihetek, mint ahogy az sem volt világos, hogy ki a jó, vagy a rossz a történetben. Sagernek sikerült végig az orromnál fogva vezetnie. Átvert, és ezt a szó legpozitívabb értelmében gondolom.

A történet két idősíkban játszódik, mindkettőnek Emma a főszereplője:

A tizenhárom éves kamaszlányt anyja elküldi a Fülemüle táborba, ahova már régóta vágyott. Emma utolsónak érkezik a táborba, ezért nem a saját korosztálya mellé kerül, hanem három idősebb társával kell osztoznia az egyetlen szabad faházon. Az egyikük, Vivien, rögtön a szárnyai alá veszi Emmát, aki teljes rajongással és odaadással követi őt mindenhová. Vivien titkokat oszt meg vele, segít neki abban, hogy közelebb kerüljön Theóhoz, aki nagyon tetszik Emmának. Azonban egy éjjel történik valami, ami Emma egész életére kihat: a három lány eltűnik, és soha többé nem kerül elő.

Az immár felnőtt Emma festőként dolgozik, képein mindig ugyanazok az ecsetvonások, ugyanaz a kép szerepel, soha nem változtat rajta. A vevőket nem zavarja, azonban azt senki nem tudja, hogy a festék alatt minden alkotásán az eltűnt három lány alakja jelenik meg.

Egyik kiállításán hirtelen felbukkan Franny, a Fülemüle tábor egykori tulajdonosa, és felkéri, hogy jöjjön vissza az újonnan megnyitott táborba felügyelőnek. A lányt meglepi ez a kívánság, hisz Frannynek több oka is lenne arra, hogy ne álljon vele szóba: többek között az, hogy tizenöt évvel ezelőtt miatta zárták be a tábort.

Emma nem sokat vacillál, úgy érzi, ha visszatér oda, ahol elkezdték üldözni a démonjai, talán képes lesz arra, hogy szembenézzen velük és maga mögött hagyja őket. A múlt sötét árnyait, amelyek tizenöt éve folyamatosan kísértik őt.
Miután megérkezik a táborba, teljesen szertefoszlik addigi határozottsága. Legszívesebben azonnal elmenekülne, de van valami, ami visszatartja, maradásra bírja. Idővel előkerül néhány olyan tárgy: naplók, fényképek, amelyek segítségével talán képes lesz kideríteni az igazságot. Minél közelebb kerül a megfejtéshez, annál erősebbé válik a felismerés: mindenki hazug, mindenki álnok, és már a saját épelméjűségében sem lehet biztos.

Két igazság… egy hazugság.

  1. A gyilkos még mindig a táborban van.
  2. Mindenki hazudik.
  3. Mindez csak a képzelet szüleménye.

Nos, kedves olvasó? Melyiket gondolod igaznak? Akarsz velem játszani?

Kiadó: Lettero Kiadó
Oldalak száma: 432
Megjelenés éve: 2018
Fordította: Daróczi Péter

Fülszöveg:

Két igazság… egy hazugság.

Emma első nyári tábora volt, messze a szüleitől. Három új barátnőre talált. Nevettek, úsztak, kirándultak, játszottak. És megtanulta tőlük játék közben azt is, hogyan kell hazudni. Aztán a barátnők egy éjszaka örökre eltűntek az erdőben.

Emma évekkel később, immár felnőttként nevelőtanári munkát vállal a régi táborban. Itt az ideje, hogy leszámoljon a múlt kísérteteivel.

De tényleg olyan jó ötlet visszatérni a tragédia színhelyére? Mert lehet, hogy Emma ártatlansága a legigazabb az összes hazugság közül.