-
Charlotte Link: Fogócska
Charlotte Link: Fogócska Charlotte Link nevét nem kell bemutatni azoknak, akik igazán szeretik a jó krimiket, pláne, ha ilyen jól meg van írva. A Fogócska lendületes és precíz történet, amely több szálon keresztül vezet be minket három lány eltűnési ügyébe. Úgy gondolom, nem egyszerű megírni egy olyan könyvet, ami nem csak egy eseményt dolgoz fel, illetve több szereplővel kooperál a történetben, mindezt úgy, hogy érthető és követhető legyen. Sokan elbuknak, amikor hasonlóval próbálkoznak, mert nem kellően figyelnek oda a részletek tökéletes kidolgozására. Charlotte Link esetében erről szó sincs, kifogástalanul ugrotta meg azokat a bukkanókat, ahol nagyot eshetett volna, kockáztatott és nyert – manapság egy ilyen íróra oda kell figyelni és…
-
Anders de la Motte: Halálos ősz
Anders de la Motte: Halálos ősz Már a fülszöveg is kellőképpen felkelti az olvasó érdeklődését, izgalmat, rejtélyt ígér. Mindezt meg is kapjuk egy tökéletes krimi formájában. Egy történt, ami már a könyv első oldalától érdekfeszítő és a végéig az marad. Nem találtam hibát a Halálos ősz című könyvben. Jól felépített, pörgős, izgalmas, érdekfeszítő. Szerettem Anna karakterét, nem az esetlen kategória, de nem is a vagány “majd én mindent megoldok” típus. Olyan jellem, akit igazán közel éreztem magamhoz, akivel tudtam azonosulni, hol sajnáltam, hol szurkoltam neki, végre egy emberi tulajdonságokkal felruházott karakter.
-
M. J. Arlidge: Meghaltok mind (Helen Grace 9.)
M. J. Arlidge: Meghaltok mind Az már biztos, hogy M. J. Arlidge nem lassú tűzön főz; a Meghaltok mind pörgősen és érdekfeszítően indul, kellően felcsigázva az olvasót. Egy telefonhívás: “Egy óráig leszel még életben.” Már eleve az a tény, hogy sejtjük, valami történni fog, de nem tudjuk a mikort, a hogyant, és a miértet, megteszi a hatását. Szeretem az ilyen vérpezsdítő kezdéseket, és az írót már ismerjük, nem vesz vissza az izgalmakból, nem ül le a történet, hanem ezt a tempót megtartva viszi végig a történetét. Ez köszönhető annak is, hogy a fejezetek rövidek, nem mennek át nyögvenyelősbe, és mindig ott van az a baljós hangulat, ami végig kíséri a…
-
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Lisa Wingate: Elrabolt életek Soha nem egyszerű olyan könyvet olvasni, ami megtörtént eseményeken alapul. Míg más fiktív történeteknél eltudunk vonatkoztatni, és szórakozásként tekintünk a regényre, addig egy valós témát feldolgozó kötetnél képtelenség ezt megtenni. Ilyenkor intenzívebbek az érzések, sokkal közelebb érezzük magunkhoz a szereplőket, szomorúak vagyunk, mert nem tudunk segíteni rajtuk, dühösek vagyunk, mert nem áll módunkban megbüntetni, azokat, akik rászolgáltak. A tehetetlenség frusztrációja. Még mindig képes vagyok ledöbbenni, hogy mi folyik a világban, mennyi gonoszság lakozik az emberekben. Lisa Wingate az Elrabolt életek című könyvében egy olyan esetet dolgoz fel, ami megrengette a világot. Georgia Tann, az árvák védőszentje, aki évtizedeken keresztül hitette el az emberekkel, hogy az ő…
-
Ker Dukey · K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)
Ker Dukey · K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.) Enyhén szólva is kiléptem a komfortzónámból, amikor a kezembe vettem a Csinos játékbabák sorozatot. Számítottam rá, hogy lesz benne erotika, de reméltem, hogy a mérleg nyelve a thriller felé húz. Igazság szerint valahol a középúton van a két zsáner, mindegyikből elég erős adagot kapunk, néha már annyira brutálisan és kegyetlenül, hogy muszáj pihentetni. Az első rész függővéggel, és sok megválaszolatlan kérdéssel zárul, ezekre azonban a második rész eleje azonnal megadja a válaszokat, viszont itt sem marad el a lezáratlan befejezés. Ráadásul a Csinos játékbabák második része még agresszívabb fejleményeket hoz, mint, amit az első részben tapasztalhattunk,…
-
J. D. Barker: Szíve helyén sötétség
J. D. Barker: Szíve helyén sötétség Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi legyen az a regény, amit élete során biztosan elolvasson, akkor azt felelném neki: J.D. Barker “könyvei”. Amikor a könyv végére értem nem kis meglepetést okozott a szerző megjegyzése: “Általában nem szoktam az írás menetéről beszélni, de itt barátok között vagyunk, igaz? Az írók világában pancserként tartanak számon. Nem készítek vázlatot. Az írásról című könyvében Stephen King rámutatott, hogy ha ő nem tudja merre tart a történet, akkor az olvasó semmiképpen nem fog rájönni, és ezzel határozottan egyetértek. A vázlattal nincs semmi baj. A világ legsikeresebb szerzői részletes vázlatot használnak. Sok sikert kívánok nekik, de azt hiszem, én sohasem…
-
Scott Turow: Az utolsó tárgyalás (Ártatlanságra ítélve 11.)
Scott Turow: Az utolsó tárgyalás (Ártatlanságra ítélve 11.) Mi Magyarok leginkább csak filmekből és könyvekből ismerjük, hogy milyenek az amerikai tárgyalások, de ott sem igazán erre fektetik a hangsúlyt, így kevés infónk van róla. Scott Turow által most bepillantást kapunk a kulisszák mögé is, és sokkal alaposabban, precízebben ismerhetjük meg, hogy mi is folyik egy ilyen tárgyalás során. Személy szerint nem vettem még részt itthon sem (és nem is szeretnék), de mindig is érdekelt miként működik a jogrendszer, hogy zajlanak az ügyvéd, ügyész és bíró közötti megállapodások, illetve az esküdtszék szerepére is kíváncsi voltam. Eddig csak felületes ismereteim voltak, azonban ez a könyv komoly anyaggal rendelkezik ahhoz, hogy olyan benyomást…
-
John Marrs: A jó szamaritánus
John Marrs: A jó szamaritánus Ó te jó ég! Mr Marrs, ön engem orvul átvert és megvezetett! Persze alapesetben az ember nem mondana ilyenért köszöntet, viszont itt egy könyvről, egy történetről van szó, ezért én köszönetet mondok, mert egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy hányszor sikerült becsapnia. A könyv vége felé, már nem voltam hajlandó találgatni, ugyanis tudtam, hogy teljesen felesleges lenne; Marrs úgyis keresztülhúzza a számításaim. Amikor elkezdtem olvasni, akkor úgy gondoltam, hogy ez egy jó sztori lesz; érdekes téma, érdekes karakterrel. A századik oldal környékén még mindig izgalmas volt, de akkor már úgy gondoltam, mindent tudok, átlátok a szereplő tettein és értem a magánéleti problémáit. Hát igen, itt kaptam…
-
Kylie Brant: Csinos kis táncoslányok
Kylie Brant: Csinos kis táncoslányok Amikor kicsik vagyunk, tudjuk, hogy vannak szörnyek az ágy alatt, vagy a szekrényben. Rejtőző mumusok, akik arra várnak, hogy elaludjunk és akkor támadjanak. Felnőttként rá kell döbbennünk, hogy a szörnyek soha nem az ágy alatt vagy a szekrényben rejtőztek, ők mindenhol ott vannak és pontosan ugyanúgy néznek ki, mint bárki más.