Emma Steinkellner: Egy kis boszi naplója

Emma Steinkellner: Egy kis boszi naplója

Emma Steinkellner: Egy kis boszi naplója

Az Egy kis boszi naplója attól függetlenül, hogy nyolc éves kortól ajánlják, egy olyan történet, amit felnőttként is borzasztóan tudtam élvezni, kellemes kikapcsolódást nyújtott pár órára, amire ezekben a nyomasztó időkben nekem már igazán nagy szükségem volt.

Két részre szedném azt, hogyan látom ezt az édes kis történetet. Ha egy tíz éves szemszögéből nézem, akkor egy cuki kis boszorkányos könyv, ami megmutatja, hogy bárkik lehetünk, bármi megtörténhet velünk, csak igazán akarni kell. Lehet, hogy különc kis emberkék vagyunk, vagy nehezen illeszkedünk be a többiek közé, esetleg azt érezzük, hogy nem elfogadó velünk a társadalom, de bennünk van az a plusz, ami miatt nagy dolgokra vagyunk hivatottak. Emellett megmutatja, hogy milyen fontos a család, a bizalom, és az őszinteség. Merjünk elmondani bármit szüleinknek, ne féljünk attól, hogy mit fognak szólni, mert ők az egyetlenek, akik bármit megtennének értünk.

Ha a mostani felnőtt fejjel nézem, akkor bizony az Egy kis boszi naplója kötetnek sokkal mélyebb rétegei is vannak, ami miatt mindenképpen ajánlom felnőtteknek is olvasásra. A felelősségről, a család iránti elkötelezettségről, az elfogadásról és megbocsájtásról tanít minket. És természetesen ugyanúgy az őszinteség a gyermekeink felé, ami nagyon fontos, mert ők nem buták, nem ostobák, csupán gyerekek, értik azt, ami körülöttünk zajlik, és előbb utóbb mindent kiderítenek. Próbáljuk megérteni az ő gondjaikat, amik lehet, hogy nekünk apróságnak tűnnek, de nekik igazi nehézséget jelenthet az életükben, amivel, ha nem foglalkozunk, akkor a későbbiekben komoly problémákat okozhat az ártatlan kis lelkükben. Emlékezzünk: mi is voltunk gyerekek, és az akkori dolgok számunkra nagyon nagynak és fontosnak tűntek.

Emma Steinkeller képregény formában tárja elénk három generáció történetét, amelyet a tizenhárom éves Luna szemszögéből ismerhetünk meg. Luna különc kislány, aki imádja a boszorkányokat és mindenre kíváncsi, ami velük kapcsolatos. Az iskolában nem igazán vannak barátai, sokan a fura lányként tekintenek rá, ezért Luna nagyon örül a Halloweennek, mert végre ezen a napon nem csak ő lesz különc, természetesen boszinak öltözik, ami anyukája szerint roppant cuki. De Luna nem cuki akar lenni. Az iskolába érve hamar elszáll a remény, hogy ezen a napon nem fogják szekálni, de valami igazán különös dolog is történik. Két fiatal srácnak, akik úgy érzik, hogy a legjobb dolog, ha csúfolhatnak egy kislányt, hirtelen eltűnik a szájuk. Luna megdöbbenve tapasztalja, hogy ez bizony az ő műve. Azonnal hazarohan, hogy édesanyjának beszámoljon a történtekről. Ekkor tudja meg, hogy ő valóban boszorkány. Édesanyja, Calendula 1676-ban született, aki szintén nagy erejű boszorkány volt, de abban az időben sokan nem nézték jó szemmel a varázslatokat. Üldözték őt és a nagymamáját, Saraht, akinek elege lett az állandó bujkálásból és menekülésből, ezért megteremtett egy olyan világot, ahol csak boszorkányok és varázslók élnek. Hekaté az a hely, ahol nem bánthatja senki az itt élőket, és, ahol az idő megállt.
Luna nagyon boldog, hogy ő boszorkány, izgatottan várja édesanyjától a válaszokat, de Calendula teljesen elzárkózik. A kislány nem érti, hogy anyja miért nem akar boszorkány lenni, amikor az olyan menő. Ekkor toppan be egy fekete macska, akit barátjuk, Mr. Laszlo, a halála után “megszállt”. Természetesen előtte engedélyt kért a cicától, aki készségesen beleegyezett. Ketten kezdik felkutatni Luna örökségét, amiben nagy segítséget nyújt egy napló, ami Calenduláé volt, és amiben visszautazhatnak az időben, hogy megismerjék a családot és végre válaszokat kapjanak.
Luna ez által a kis könyvecske által próbálja megtanulni a varászlás fortélyait, de sajnos nem igazán úgy jönnek össze a dolgok, ahogy azt ő szeretné. Azonban hamarosan minden megváltozik, és a kislány életében jó és rossz dolgok egyaránt színre lépnek.

 

Emma Steinkellner nagyon jól és szemléletesen mutatja be a kirekesztettséget, de mégsem esik át a ló másik oldalára és nem viszi el a történet egy olyan szintre, hogy az traumatikus élmény legyen  fiatalabb olvasók számára.
Ajánlom ezt a könyvet 8-100 éves korig, mert mindannyiunk számára van tanulnivaló belőle, és mellette kapunk pár óra “szabadságot”, amikor nem kell foglalkoznunk a világból ránk omló negatív eseményekkel.

Emma Steinkellner: Egy kis boszi naplója

Kiadó: Dream válogatás – Maxim Kiadó
Oldalak száma: 272
Fordította: Bozai Ágota
Megjelenés éve: 2020

Fülszöveg:

VARÁZSLAT NEHEZEBB, MINT AMILYENNEK LÁTSZIK.

A tizenhárom éves Luna Hush imád mindent, ami boszorkányos. Ám hamarosan rá kell döbbennie, hogy a boszorkányság a valóságban nem olyan, mint a filmeken, könyvekben vagy kísérteties történetekben. Amikor néhány nyolcadikos gyerek piszkálni próbálja halloweenkor, valami nagyon furcsa dolog történik. Kiderül, hogy a Massachusetts állambeli Kramerville-ben évszázados boszorkánydráma játszódik. És a meglepetés: Luna családja van az egész középpontjában. Amikor a lány ereje megmutatkozik, a dolgok teljesen elszabadulnak. Befogad egy beszélo macskát, belép egy varázsnaplóba, és rejtett világot tár fel. Nemzedékekkel korábbi titkok tárulnak fel, ahogy Luna feltárja a város, családja és önmaga bonyolult örökségét.

A bejegyzés kategóriája: Dream Válogatás, Könyv
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.