Az utolsó vendég az első könyvem volt Megan Mirandától, de biztos, hogy nem az utolsó. Annak ellenére, hogy nem voltam tökéletesen kibékülve minden mozzanattal, mégis megvett magának. Megvolt benne a rejtély, a komor atmoszféra, a lassan építkező történet, amiket én kifejezetten szeretek egy regényben. Soha nem lehet tudni, hogy milyen befejezést kapunk, ebben az esetben az író bármilyen eszközt használhat. Megan Miranda bevezetett egy történetbe, ahol megmutatja az gazdagság árnyoldalait, az osztálybeli különbségeket, amik élesen megmutatkoznak az emberek jellemén, önzés, kicsinyesség.  Ahogy a karakterek kidolgozásában maximalista volt az írónő, olyan élénken és gyönyörűen mutatja be a tájat, a környezetet, Littleport házait, amelyek mindennek ellenére egy morózusabb réteget, egyfajta szomorkás légkört…