Terry Hayes: Nevem Pilgrim

Terry Hayes: Nevem Pilgrim

“A KÖNYV “ , ami minden embernek aki olvas, egyszer a kezébe kerül. A KÖNYV, ami olvasás után a kedvenc lesz, A KÖNYV, ami a legméltóbb helyet fogja elfoglalni a polcon, A KÖNYV, ami mellett, ha elmegy az ember csodálattal fog ránézni, és azt gondolja, hogy ezt a történetet soha nem fogja elfelejteni! Számomra a Nevem Pilgrim, az “A KÖNYV”!

Olyan katartikus élmény volt minden oldala, ami biztos, hogy soha megy ki a fejemből! A Nevem Pilgrim az egyik legkomolyabb és legszínvonalasabb kémregény, amit életem során olvastam! Csak és kizárólag pozitív jelzőkkel tudom illetni és órákat tudnék még beszélni erről a könyvről! Van az az érzés egy könyvvel kapcsolatban, amikor egy történetnek minél előbb a végére akarsz érni, hogy megtudd mi az igazság, és van az, amikor nem érdekel a vége, mert minden fejezete olyan izgalmas, hogy attól rettegsz ennek könyvnek sajnos előbb utóbb vége lesz! Az utóbbi: a Nevem Pilgrim!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Libri Kiadó | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

John Marrs: The ​One – A tökéletes pár

John Marrs The ​One – A tökéletes pár

John Marrs: The ​One – A tökéletes pár

Az író most megjelent könyvét A jó szamaritánust nemrég olvastam és nagyon tetszett, éppen ezért vártam nagyon, hogy a régebbi könyvét, A tökéletes pár című regényét is beszerezzem és elkezdhessem.
Az mindenképpen említésre méltó, hogy az író nagyon egyedi stílusban ír. Nem egy megszokott történet sem A jó szamaritánus, sem A tökéletes pár, éppen ezért is lesznek ezek azok, amiket nehéz lesz elfelejteni. De mi olvasók pontosan ezt szeretjük: a feledhetetlen sztorikat.
Kifejezetten elgondolkodtató volt, hogy ha ez a DNSpár létezne, vajon én mit tennék? Elvégezném a tesztet? Elhagynám a párom, ha kiderülne, hogy nem ő a nagy Ő? Őszintén bevallom, nem tudom. Bennem lenne a kíváncsiság, de mellette egy nagyon erős félelem is. Ez utóbbi a könyv olvasása közben egyre erősödött bennem, de ezt majd ti is tapasztaljátok, amikor a kezetekbe fogjátok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Dream Válogatás, Maxim Kiadó | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Robin Perini: Elfeledett titkok

Robin Perini: Elfeledett ​titkok

Robin Perini: Elfeledett titkok

Kifejezetten szeretem a KMK Női pszichothrillerek szekcióját, mert az esetek többségében azt pszichológiai feszültséget kapom, amit én kifejezetten szeretek. Sajnos az Elfeledett titkok most nem hozta azt, amit vártam. Thrillernek semmiképpen sem nevezném, inkább egy könnyedebb krimi, némi romantikával megspékelve. Viszont, akik szeretik ezt a zsánert azoknak kifejezetten ajánlom, mert a kötelező elemeket tartalmazza; eltűnt személy, nyomozás, szerelmi szál kibontakozása.
Ami nagyon tetszett, hogy a két nyomozó, FBI ügynök és Seriff előélete nem a klisék közé tartozott. Végre nem egy alkoholista, exalkoholista ember tipikus feltámadása hamvaiból, hogy egyetlen ügy által 180 fokos változás álljon be mindkét fél életébe.
Talán, ami leginkább zavart a történetben, hogy keveset kaptam abból, ami igazán érdekelt. Mivel az írónő több szemszögből mutatja be nekünk az eseményeket, így engem leginkább Cheyenne sorsának alakulása mozgatott és ebből elég keveset kaptam, leginkább pár oldalnyit, amivel nem elégítette ki a kíváncsiságom, ellenben Riley és Thayne kapcsolatának kibontakozása kicsit soknak érződött, de ezt betudom annak, hogy nem igazán szeretem a túlzott romantikát. Külön-külön mindkét karakter izgalmas és érdekes volt, illetve Nana szerepe amellett, hogy megrázó, ami vele történik, kifejezetten érdekes pluszt adott.
Az Elfeledett titkok viszont nem csak ezekről szólnak, Robin Perini Singing River kisvárosában mutatja be, hogy milyen lehet egy olyan közösség, ahol az összetartás, a hűség, a szeretet dominál, és nem egy olyan emberekkel teli hely, ahol élvezik a másik bánatát és gyötrődését.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Nem kategorizált | Címke: , , | Hozzászólás most!

Charlotte Link: Fogócska

Charlotte Link: Fogócska

Charlotte Link: Fogócska

Charlotte Link nevét nem kell bemutatni azoknak, akik igazán szeretik a jó krimiket, pláne, ha ilyen jól meg van írva. A Fogócska lendületes és precíz történet, amely több szálon keresztül vezet be minket három lány eltűnési ügyébe.

Úgy gondolom, nem egyszerű megírni egy olyan könyvet, ami nem csak egy eseményt dolgoz fel, illetve több szereplővel kooperál a történetben, mindezt úgy, hogy érthető és követhető legyen.
Sokan elbuknak, amikor hasonlóval próbálkoznak, mert nem kellően figyelnek oda a részletek tökéletes kidolgozására. Charlotte Link esetében erről szó sincs, kifogástalanul ugrotta meg azokat a bukkanókat, ahol nagyot eshetett volna, kockáztatott és nyert – manapság egy ilyen íróra oda kell figyelni és meg kell becsülni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: General Press Kiadó | Címke: , , | Hozzászólás most!

Anders de la Motte: Halálos ősz

Anders de la Motte: Halálos ​ősz

Anders de la Motte: Halálos ősz

Már a fülszöveg is kellőképpen felkelti az olvasó érdeklődését, izgalmat, rejtélyt ígér. Mindezt meg is kapjuk egy tökéletes krimi formájában. Egy történt, ami már a könyv első oldalától érdekfeszítő és a végéig az marad.
Nem találtam hibát a Halálos ősz című könyvben. Jól felépített, pörgős, izgalmas, érdekfeszítő. Szerettem Anna karakterét, nem az esetlen kategória, de nem is a vagány “majd én mindent megoldok” típus. Olyan jellem, akit igazán közel éreztem magamhoz, akivel tudtam azonosulni, hol sajnáltam, hol szurkoltam neki, végre egy emberi tulajdonságokkal felruházott karakter.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: General Press Kiadó, Nem kategorizált | Címke: , , , | Hozzászólás most!

M. J. Arlidge: Meghaltok mind (Helen Grace 9.)

M. J. Arlidge: Meghaltok ​mind

M. J. Arlidge: Meghaltok mind

Az már biztos, hogy M. J. Arlidge nem lassú tűzön főz; a Meghaltok mind pörgősen és érdekfeszítően indul, kellően felcsigázva az olvasót. Egy telefonhívás: “Egy óráig leszel még életben.” Már eleve az a tény, hogy sejtjük, valami történni fog, de nem tudjuk a mikort, a hogyant, és a miértet, megteszi a hatását. Szeretem az ilyen vérpezsdítő kezdéseket, és az írót már ismerjük, nem vesz vissza az izgalmakból, nem ül le a történet, hanem ezt a tempót megtartva viszi végig a történetét. Ez köszönhető annak is, hogy a fejezetek rövidek, nem mennek át nyögvenyelősbe, és mindig ott van az a baljós hangulat, ami végig kíséri a főszereplőket. Manapság nem egyszerű olyan thrillert írni, amit más nem írt már meg, és nem elég felsorakoztatni néhány borzalmat, hogy majd ettől eladható lesz, kell a percíz felvezetés, a karakterek fokozatos fejlődése, és az, hogy a “szörny” kiléte megdöbbenést okozzon. Annak ellenére, hogy ez a regény sem az egyedi kategóriát képviseli, mégis megvolt benne a fejlődés és a csattanó ígérete.
A Meghaltok mind kötet a kilencedik része a sorozatnak, és Arlidge az első résszel, az Ecc, pecc-el felhívta magára a figyelmet az olvasók között. A sorozat azóta is töretlenül halad, bár be kell vallanom, hogy, amennyire kedvencem volt Helen Grace, most nem váltotta be a hozzá fűzött reményeim. Amíg a többi szereplő fejlődik, mindig adva újabb okot, hogy az olvasó menjen előre a nyomozásban, addig Grace valamiért megrekedt ugyanazon a szinten, nincs fejlődés, sőt, néha kifejezetten idegesítő tudott lenni. Tekintve, hogy ez már tényleg a sokadik rész, nehéz újat adni belőle, mégis vártam tőle valami pluszt, amit eddig mindegyik résznél hozott. Ettől függetlenül, nem vette el a kedvem attól, hogy a következő részt is elolvassam, mert, ahogy fent is írtam, az író sok munkát fektetett a többi karakterbe, és nem hagyja, hogy a történet fő vonala lapos és egysíkú legyen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Nem kategorizált | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Lisa Wingate: Elrabolt életek

Lisa Wingate: Elrabolt életek

Lisa Wingate: Elrabolt életek

Soha nem egyszerű olyan könyvet olvasni, ami megtörtént eseményeken alapul. Míg más fiktív történeteknél eltudunk vonatkoztatni, és szórakozásként tekintünk a regényre, addig egy valós témát feldolgozó kötetnél képtelenség ezt megtenni. Ilyenkor intenzívebbek az érzések, sokkal közelebb érezzük magunkhoz a szereplőket, szomorúak vagyunk, mert nem tudunk segíteni rajtuk, dühösek vagyunk, mert nem áll módunkban megbüntetni, azokat, akik rászolgáltak.  A tehetetlenség frusztrációja. Még mindig képes vagyok ledöbbenni, hogy mi folyik a világban, mennyi gonoszság lakozik az emberekben.
Lisa Wingate az Elrabolt életek című könyvében egy olyan esetet dolgoz fel, ami megrengette a világot. Georgia Tann, az árvák védőszentje, aki évtizedeken keresztül hitette el az emberekkel, hogy az ő élete az árvák megmentéséról szól. Szégyenérzet nélkül tetszelgett a hős szerepében, miközben több száz gyermek életét tette tönkre. A könyv olvasása közben, kicsit jobban utána néztem a “hölgyemény” életének; a gyűlölet, amit éreztem a legenyhébb fokozat volt.
Érthetetlen és felfoghatatlan, amikor valaki pénzért cserébe csecsemőket, gyerekeket árul, és ez még a legkisebb bűne volt. Ilyenkor elgondolkodom azon, hogy az ő gyerekkora milyen volt? Bele gondolt valaha, hogy milyen lett volna, ha vele is ezt teszik? Vagy egyszerűen szörnynek született?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Nem kategorizált | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Ker Dukey · K. Webster: Pretty ​Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)

Pretty ​Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)

Ker Dukey · K. Webster: Pretty ​Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)

Enyhén szólva is kiléptem a komfortzónámból, amikor a kezembe vettem a Csinos játékbabák sorozatot. Számítottam rá, hogy lesz benne erotika, de reméltem, hogy a mérleg nyelve a thriller felé húz. Igazság szerint valahol a középúton van a két zsáner, mindegyikből elég erős adagot kapunk, néha már annyira brutálisan és kegyetlenül, hogy muszáj pihentetni. Az első rész függővéggel, és sok megválaszolatlan kérdéssel zárul, ezekre azonban a második rész eleje azonnal megadja a válaszokat, viszont itt sem marad el a lezáratlan befejezés. Ráadásul a Csinos játékbabák második része még agresszívabb fejleményeket hoz, mint, amit az első részben tapasztalhattunk, így, akinek az Ellopott babácskák ezért is tetszett, az még jobban fogja szeretni. Bevallom, nekem ez már túl sok volt, pláne, hogy egymás után olvastam a két részt, biztos vagyok benne, hogy lesznek rémálmaim. Nem egyszer fordult elő, hogy mélyebbeket kellett lélegeznem, vagy éppen ki kellett mennem a friss levegőre, mert a gyomorforgató jelenetek borzasztóan megviseltek. Viszont történetileg tekintve a Csinos játékbabák második része jobban tetszett, itt már nem csak Jade szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, hanem megtudhatjuk, hogy Bennyből miért lett szörnyeteg. Érdekes kettős érzésem volt vele kapcsolatban, mert az ő részeit olvasva borzasztóan sajnáltam, de azokra a tettekre, amiket elkövettet nincs mentség. Színre lép Dillon is, akit az első rész elején még Jade társaként, majd a későbbiekben a nő barátjaként ismerhettünk meg. Vele szemben kissé hadilábon állok, nem igazán tudtam hova tenni az eleinte szemétkedő, majd hősszerelmes férfit. Aki viszont igazán meglepett és egyben elkeserített az Macy, azaz a Tönkretett kis babácska, aki oly sok éven át be volt zárva, és egy elmebeteg volt az egyetlen társa. Nincs ember, aki ne őrült volna bele abba, amin ennek a szegény lánynak keresztül kellett mennie.

Az Elvesztett babácskák második része pontosan ott folytatódik, ahol az első befejeződött. Benny visszakapta az ő mocskos kis babácskáját, akit hat évvel ezelőtt elveszített. Most már nincs egyedül, van egy tanítványa, mégpedig Macy, Jade húga. Macy ugyanolyan őrült, akinek szintén vannak babácskái, jelenleg Bó, aki Jade egykori élettársa volt. Benny azért fogta el őt, hogy megbüntesse, amiért hozzáért az ő mocskos kis babácskájához. Hamarosan rájön, hogy valaki mást is meg kell büntetnie ugyanezért.
Jade mindent megtesz, hogy kiszabadítsa, nem csak önmagát, hanem Bót és Macyt is, azonban húga nem könnyíti meg számára a helyzetet. Próbálja Bennyvel elhitetni, hogy visszatért hozzá, ezáltal sikerül kiszednie belőle azokat az információkat, ami miatt szörnyeteg lett a férfiból.

Bennynek kisfiúként nem volt egyszerű élete. Anyja az őrület határán lavírozott és kevés olyan nap volt, amikor jól bánt vele vagy a testvérével, Bethanyvel. Apjuk rendőrként dolgozik, de amikor hazaér a munkából valami mássá változik. Egy perverz szörnyeteggé, aki a saját lányán éli ki elferdült hajlamait. Ahogy telik az idő, több Bethany is feltűnik a házban, de idővel mind eltűnnek, és Benny nem igazán biztos abban, hogy volt-e valaha igazi nővére vagy a szülei már a kezdetektől fogva hazahordták a Bethany-ket.
Soha nem ismert mást csak az erőszakot, a perverzitást. Édesanyja által ismerte meg a porcelánbabákat, és vitte tovább az “üzletet”.

Őszintén: sem olvasni, sem írni nem volt egyszerű róla. Mindig is azt gondoltam, hogy erős gyomrom és idegzetem van a keményebb thrillerekhez, illetve azt, hogy az ingerküszöböm már ki van maxolva, de be kell látnom, hogy ehhez a sorozathoz én gyenge vagyok. Látom, hogy rengetegen szeretik, és valahol értem miért. Az Csinos játékbabák sorozat kellően intenzív ahhoz, hogy végig, egyfajta erős feszültségben legyen az olvasó, és minden brutalitása ellenére eléri azt, hogy tudni akarja az olvasó a végkifejletet.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Sándor Alexandra Valéria
Oldalszám: 280
Megjelenés éve: 2020
Olvass bele: Pretty ​Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)

Fülszöveg:

Ragadtad már meg más lelkét valaha a saját lényeddel,
magadba szívva őt, hogy a részeddé váljon?
Én igen.
Végre elkezdtem élni, érezni és szerelembe esni
– ebben a nagy káoszban, ami körülvesz.
Kibújtam a védőpáncélomból, és beengedtem valakit a szívembe.
Nyitva hagytam a lelkemet.
Nyitva hagytam a szívemet.
Nyitva hagytam az ajtót.
Ő pedig elrabolt.
Dillon… sajnálom.

Bennynek volt egy beteg babácskája, hajjajaj.
Aki pont úgy vágyott a sötétségre, mint ő maga, hajjajaj.
Úgyhogy közösen gyötörtek, vadásztak, játszadoztak, hajjajaj.
Bűneik halálos eleggyé összeálltak, ajjajaj.

Ám Bennynek hiányozni kezdett az elveszett babája, hajjajaj.
Bármi áron meg kellett találnia, hogy szerethesse, hajjajaj.
Nem akart kettesben maradni a beteg babájával, hajjajaj.
Terveket szőtt, hogy hazahozza a mocskos babácskáját, ajjajaj.

Egy különleges szerzőpáros páratlanul sötét kötete.
Csak erős lelkeknek!

Kategória: Könyv, Könyvmolyképző Kiadó | Címke: , , , | Hozzászólás most!

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi legyen az a regény, amit élete során biztosan elolvasson, akkor azt felelném neki: J.D. Barker “könyvei”.

Amikor a könyv végére értem nem kis meglepetést okozott a szerző megjegyzése:

“Általában nem szoktam az írás menetéről beszélni, de itt barátok között vagyunk, igaz? Az írók világában pancserként tartanak számon. Nem készítek vázlatot. Az írásról című könyvében Stephen King rámutatott, hogy ha ő nem tudja merre tart a történet, akkor az olvasó semmiképpen nem fog rájönni, és ezzel határozottan egyetértek. A vázlattal nincs semmi baj. A világ legsikeresebb szerzői részletes vázlatot használnak. Sok sikert kívánok nekik, de azt hiszem, én sohasem fogok így tenni.”

Üldögéltem, és magam elé bámulva azon töprengtem, hogy mennyire kell zseninek lenni ehhez? Hogyan tud valaki megírni egy ilyen összetett és kiemelkedő történetet, úgy, hogy nem jegyzetel, és csak viszi a sodrás?  Nincs egyetlen percnyi unatkozás sem, nincs elvarratlan szál, nincs semmi, amibe bele lehetne kötni. 720 oldal tömény izgalom; ez a Szíve helyén sötétség.

Misztikus és thriller, azonban én azt gondolom, hogy a Szíve helyén sötétség egy gyönyörű romantikus történet. Igen, magán viseli Barker jellegzetes brutalitását és felülmúlhatatlanságát, amit a 4MGY sorozatnál már megismerhettünk, mégis ott vannak azok a személyiségjegyek, amelyek a romantika elválaszthatatlan jellemzőinek egybefonódását  képviselik: gyötrődés, kín, kétségbeesés, a mindent elsöprő igaz szerelem.

Miközben olvastam, többször eszembe jutott Stephen King. Ne értsetek félre, nem arra gondolok, hogy bármelyik könyvéhez hasonlítanám Barker regényét, hanem arra a stílusra, amire eddig csak ő volt képes. Azok az árnyalatok és mögöttes gondolatok, ami King történeteit jellemzi, ott vannak a Szíve helyén sötétségben is.

Nem lehet pár szóban vagy mondatban visszaadni azt, amit ez a könyv nyújt, képtelenség. Ahhoz túlságosan összetett és egyedi, és én annyira sem vagyok zseniális, mint Barker kisujján a köröm egynegyede, így egyszerűen csak annyit mondok, hogy olvassátok el, nem fogtok csalódni benne. Egy dologra hívnám fel a figyelmed, kedves olvasó, mielőtt nekilátsz: Tedd szabaddá az idődet, mert ez az a könyv, amit tényleg nem fogsz tudni letenni.

A mesélőnk Jack, aki két éves korában elveszítette szüleit egy tragikus baleset során. Édesanyja testvére, Jo néni neveli, aki mindent megtesz, hogy a kisfiú boldog életet éljen. Minden évben, augusztus nyolcadikán együtt mennek ki a temetőbe, hogy Jo néni beszélhessen testvérével, meséljen Jacknek az anyjáról. Minden alkalommal felolvastatja vele a sírra írt szöveget, és elmondja, hogy mennyire gyűlöli Jack apját. A fiú kilenc éves, amikor ezen a bizonyos nyolcadikán találkozik Stellával a temetőben. A lány nem bánik vele kedvesen, leszólja a kinézete miatt, a műveletlensége miatt, és Jacket valamiért ez nagyon zavarja, mégis ott marad és próbálja kideríteni, miért van ott Stella. A lány nem egyedül van, egy fehér kabátos nő áll nem olyan messze tőle, aki gyűlölködve méregeti a fiút, és akinek a kabátja alól egy puska villan elő, miközben elhagyják a temetőt.
Jack innentől kezdve minden évben elmegy ehhez a padhoz, és igyekszik jobban megismerni ezt a fiatal, csodaszép lányt. Még arra is képes volt, hogy szomszédjától kölcsönkérje a Szép reményeket és elolvassa, mert első alkalommal Stella elmondta neki, hogy ez a kedvenc könyve. Csak ezen a napon találkoznak, évente egyszer. A lány mindig kesztyűt visel, akkor is, amikor hőség van, és minden alkalommal elhúzza a kezét, amikor Jack hozzá akar érni.

Jacknek sokáig nem voltak barátai, magának való típus, aki szeretett egyedül lenni, egészen addig, amíg Dunk-ot meg nem ismerte. Az egyetlen barátja, aki sok-sok éven át ott volt a fiú mellett, akkor is, amikor megpróbálták kideríteni, hogy kik lehetnek azok a fehér kabátosok, akikkel Stella van. Sok dolgot kell kideríteniük, mint például azt, hogy mi történhetett azzal a férfivel a sikátorban, aki úgy néz ki, mintha megégett volna, de mégsem égett meg. Dunk az egyetlen, aki meghallgatja, és ami a legfontosabb: hisz neki.

A történet három fő szálon fut, és több részre tagolódik. Jack és Stella furcsa kapcsolata, illetve Jack és Dunk barátsága. Számomra talán ezek voltak a legkedvesebbek, imádtam a két kisfiú fejezeteit, és kicsit sajnáltam, amikor már mindketten felnőttek lettek és megismerték az élet borzalmait.
Brier és Fogel nyomozó, akik a Fura Falon dolgoznak. Ez egy olyan fal, ahol olyan testek vannak, amik megégtek, de mégsem égtek meg. Azt hiszem, Brier nyomozó fejezeténél volt egy olyan pillanat, amikor nem teljesen értettem, hogy ő miért került bele, aztán a könyv előrehaladtával Barker bedobott egy kisebb bombát, ami miatt megértettem, hogy az ő szerepe mennyire jelentős.
A harmadik és a legfurcsább szál D alany esete. Egy kisfiú, akit bezárnak egy szobába, megfigyelés alatt tartanak, csak egy ember mehet be hozzá; egy orvos, aki siket. Rajta kívül csak Stella látogathatja meg időnként, egyfajta jutalom gyanánt, ha D megteszi azt, amit kérnek tőle. De D alany idővel rájön, hogy mire képes.

Igaz barátság, hűség, szerelem, ugye milyen szépen hangzik? De ez a történet, mint, ahogy az élet, nem csak szép dolgokból áll. Idővel beköltözik a halál, és nem érdekli, hogy a következő áldozata gyermek vagy felnőtt, jó vagy gonosz. A halál nem válogat. És, aki a halál mögött áll, egy igazán gyönyörű férfi.

Ritka az, amikor egy ilyen hosszúságú könyvet tovább szeretnék olvasni, Barker azonban elérte azt, hogy sajnáljam, hogy “csak 720” oldalból állt a Szíve helyén sötétség. Viszont legnagyobb boldogságomra a végén hagyott kiskaput és célzást arra, hogy esetleg folytatni fogja ezt a történetet, ami engem mindenképpen megnyugvással tölt el.

Beleolvasó: J.D. Barker – Szíve helyén sötétség

Kiadó: Agave Könyvek
Fordító: Bosnyák Edit
Oldalak száma: 720 oldal
Megjelenés éve: 2020

Fülszöveg:

Szíve helyén sötétség

J.D. Barker

A negyedik majom-trilógia szerzőjének új regénye!

Jack Thatch gyerekkorában találkozik először Stellával, a titokzatos, nyolcéves kislánnyal, akinek sötét haja és még sötétebb szeme van, és magányosan ül egy padon a temetőben a kedvenc könyvét szorongatva. A találkozásukból megszállottság lesz: Jacknek állandóan a lány körül forognak a gondolatai, és végül egy évvel később újra megpillantja, ugyanazon a padon a temetőben, ám Stella hamarosan ismét eltűnik.

Közben az egyik sikátorban egy férfi holttestére bukkannak. Az eset meglehetősen rejtélyes: a teste mindenhol borzalmasan megégett, viszont a ruhái épségben maradtak, ami képtelenségnek tűnik. Faustino Brier nyomozó tudja, hogy nem ez a férfi volt az első áldozat, aki így halt meg, és nem is ő lesz az utolsó. Brier azt is tudja, hogy pontosan egy év múlva kell majd keresniük a következő áldozatot, hacsak nem akadnak előbb az elkövető nyomára.

Egy kisfiú, akit mindenki csak „D” alanyként ismer, egy világtól elzárt, gondosan őrzött, sötét laboratórium mélyén várakozik, cseperedik és tanul. Senkivel nem beszélhet, és nem ér hozzá senki. Borzalmas erő lakozik benne, ezért azok, akik bezárták, sohasem fogják kiengedni.

A szereplőket elképzelhetetlen szálak kötik össze egymással.

Szíve helyén sötétség mesteri alkotás, hamisítatlan Barker. Stílusa a korai Stephen Kinget és Dean R. Koontz-t idézi. Felejthetetlen történet, ami bekúszik az ember bőre alá, és késő éjszakáig olvastatja magát.

 

Kategória: Agave Könyvek, Könyv | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Scott Turow: Az utolsó tárgyalás (Ártatlanságra ítélve 11.)

Scott Turow Az ​utolsó tárgyalás

Scott Turow: Az utolsó tárgyalás (Ártatlanságra ítélve 11.) 

Mi Magyarok leginkább csak filmekből és könyvekből ismerjük, hogy milyenek az amerikai tárgyalások, de ott sem igazán erre fektetik a hangsúlyt, így kevés infónk van róla. Scott Turow által most bepillantást kapunk a kulisszák mögé is, és sokkal alaposabban, precízebben ismerhetjük meg, hogy mi is folyik egy ilyen tárgyalás során. Személy szerint nem vettem még részt itthon sem (és nem is szeretnék), de mindig is érdekelt miként működik a jogrendszer, hogy zajlanak az ügyvéd, ügyész és bíró közötti megállapodások, illetve az esküdtszék szerepére is kíváncsi voltam. Eddig csak felületes ismereteim voltak, azonban ez a könyv komoly anyaggal rendelkezik ahhoz, hogy olyan benyomást keltsen, mintha én is szereplője lettem volna az ügynek. Egy kicsit dokumentum könyv benyomást kelti, néhol kissé szárazon tálalják a tényeket, de ettől függetlenül kifejezetten érdekes krimi/thriller volt. Egyetlen zavaró dolog volt, ami sokszor megakasztott olvasás közben, az pedig a rengeteg idegen szó, szakzsargon, ami miatt meg kellett állnom és utána kellett néznem a jelentésüknek. Természetesen nem mindenhol, mert Turow azért ügyelt rá, hogy az olyan mezei olvasó is mint én, a legtöbb esetben értsem a “körülöttem” zajló eseményeket, a probléma inkább azzal volt, hogy ezeket egyes oldalakon ömlesztve kaptam és olykor már villódzott a szemem a sok ismeretlen szótól. Az viszont vitathatatlan, hogy Az utolsó tárgyalás egy zseniális könyv, amely mögött rengeteg kutatómunka állhat, a komplex anyagnak köszönhetően pedig minden kíváncsiságom kielégítette.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Álomgyár Kiadó | Címke: , , | Hozzászólás most!